Háromból egy ember nem tud megbirkózni a váratlan kiadásokkal
2019-ben az Európai Unió lakosainak 32 százaléka nem tudott megbirkózni az olyan váratlan kiadásokkal, mint például egy műtét, egy temetés, vagy akár a mosógép, esetleg az autó cseréje – közölte kedden az Eurostat.
E tekintetben a legmagasabb arányt 2012-ben mérték, amikor is a lakosság mintegy 40 százalékának jelentett komoly gondot egy-egy előre nem látott kiadás fedezése, ám szerencsére azóta javult a váratlan kiadások kezelésének képessége. E képességre pedig most, 2020-ban, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozások időszakában nagyobb szükség van, mint az utóbbi években bármikor.
Elég, ha csak a Szatmár megyei helyzetre gondolunk: a munkaügyi felügyelőség korábbi tájékoztatása szerint 3679 személy munkaszerződését szüntették meg a szükségállapot kihirdetése óta, azaz őket a későbbiekben sem várják vissza régi munkahelyükre. Kétségtelenül e személyek vannak a legrosszabb helyzetben, viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a 15 237 főt, akiket gazdasági vagy műszaki okok miatt kényszerszabadságra küldött a munkáltató. További 74 főt karanténozás vagy úgynevezett vis maior okokra hivatkozva küldtek kényszerszabadságra, mely azt jelenti, hogy a szerződtetett fél minden igyekezete ellenére sem tudná teljesíteni a tőle elvártakat, ezért a munkáltató inkább felfüggesztette a munkaszerződést. 766 munkavállalónak pedig továbbra is dolgoznia kell, viszont heti 5 nap helyett csupán 4 napot.
Az Eurostat 2019-re vonatkozó adatai alapján a legnehezebb helyzetben azok a háztartások vannak, ahol egy egyedülálló szülőnek akár több gyermeket is el kell tartania. Az ilyen családok 56 százaléka nem rendelkezik elegendő tartalékkal ahhoz, hogy megbirkózzon egy váratlan kiadással. Kiderült továbbá az is, hogy a nők sokkal inkább kiszolgáltatott helyzetben vannak: míg az egyedül élő hölgyek 43 százalékának komoly gondot okoz egy-egy nagyobb, előre nem látott kiadás, addig a férfiaknak mindössze 36 százalékát éri arculcsapásként a dolog. Sokkal könnyebb helyzetben vannak azok a családok, ahol két pénzkereső személy is van: e háztartásoknak csak a negyede nem tudna szembenézni váratlan költséggel. A legalacsonyabb arányt (24 százalék) pedig azon háztartások kapcsán jegyzik, amelyek két felnőttből állnak, és egyikük legalább 65 éves.
Az Európai Unió országai közül 2019-ben Horvátország állt a legrosszabbul: ott a lakosság 52 százaléka nem tudná finanszírozni a váratlan költségeket. A nem túl örvendetes második helyre Lettország került 50 százalékkal, majd érkezik Görögország és Ciprus 48-48 százalékkal, Litvánia 47 százalékkal és Románia 44 százalékkal.
Sajnos az Eurostat nem kutatja, hogy mi áll e pénzügyi nehézségek hátterében, de talán nem hibázunk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a kiszolgáltatott személyek az alacsony fizetések okán egyszerűen nem tudnak megtakarítani, ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy vannak olyanok is, akik nem érzik fontosnak, hogy pénzügyileg bebiztosítsák magukat a váratlan helyzetekkel szemben.
